Az együttérzés az őszinteségből nyíló átjáró

Vagyunk-e együtt érzőek magunkkal szemben? Együtt érzünk-e a gyengeségeinkkel, a minősítő, bíráló, bántó gondolatainkkal, érzéseinkkel, szavainkkal, tetteinkkel? Együtt érzünk-e az elhallgatott titkainkkal? Együtt érzünk-e a nagylelkűségünkkel, az önmagunkhoz és másokhoz való hűségünkkel, a jól használt ez életre kapott kincseinkkel? Együtt érzünk-e azzal, milyen szerepünk van abban, ahogyan a világot látjuk, tapasztaljuk? Felismerjük-e ezeket és ha igen, mit teszünk?

Az együttérzés az őszinteségből nyíló átjáró.

Szeretettel, Zoltán